Bababarát Rendelő (Területi Ellátás) Kezdeményezés

A bababarát kórházak által elért eredményeknek csak akkor van hosszú távú hatása, ha a területi gondozás során az anyák és a családok ugyanabban a szoptatást támogató szemléletben kapnak ellátást, mint a szülészeti intézményben.

Ehhez elengedhetetlen, hogy a területen dolgozó védőnők, szülész- és háziorvosok, illetve házi gyermekorvosok elkötelezettek legyenek a szoptatás iránt, továbbá rendelkezzenek mindazzal az elméleti tudással és gyakorlati készséggel, ami a szoptatás sikeres támogatásához szükséges. Ideális esetben a szoptatásbarát ellátás minden szakterületre (a bőrgyógyászatra, sebészetre, szemészetre stb.) kiterjed.

Ennek a célnak a megvalósítása érdekében született meg a „Bababarát Területi Ellátás Kezdeményezés” vagy egyszerűbben „Bababarát Rendelő Kezdeményezés”. Bababarát rendelőn olyan területi ellátást értünk, ami a szoptatást normaként támogatja. Ez megjelenik a környezetben is, de elsősorban az egészségügyi személyzet szoptatást népszerűsítő, védő és támogató hozzáállásában nyilvánul meg.

A világ számos helyén megfogalmazták a szoptatást támogató területi ellátáshoz vezető lépéseket.

Az Egyesült Királyságban 7 pontban fogalmazták meg a Bababarát Rendelő feltételeit, amelyeknek célja, hogy az anyák a szülészeti intézményből hazatérve támogatást és segítséget kapjanak a szoptatás fenntartásához. A hét pont a következő:

  1. Az egészségügyi szolgáltató rendelkezzen írásos szoptatási irányelvekkel, amelyeket rendszeresen ismertessenek az egészségügyi dolgozókkal.
  2. Minden egészségügyi dolgozó, aki részt vesz az anyák és csecsemők ellátásában, kapjon megfelelő felkészítést az irányelvek alkalmazásához.
  3. Tájékoztassanak valamennyi várandós asszonyt a szoptatás előnyeiről és gyakorlatáról.
  4. Támogassák az anyákat a szoptatás megkezdésében és fenntartásában.
  5. Támogassák a kizárólagos szoptatást, majd pedig – a megfelelő időben adott kiegészítő táplálékok mellett – a szoptatás folytatását.
  6. Biztosítsanak barátságos légkört a szoptató családok számára.
  7. Támogassák az egészségügyi személyzet, a szopatást támogató anyacsoportok és a helyi közösség együttműködését.

A programba jelentkező egészségügyi szolgáltatók folyamatos segítséget kapnak a koordinációs testülettől, miközben a javasolt hét állomáson végighaladva végül megkaphatják a bababarát címet.

Massachusettsben 10 lépést állítottak össze külön a szülészorvos és külön a gyermekgyógyász rendelője számára. A két lista – természetesen – nagyon hasonló, de a kétféle szakellátás jellemzőire van szabva. A lépések összhangban vannak a bababarát kórházak tíz lépésével, ezzel is biztosítva a folytonosságot az ellátásban. Az alábbiakban a gyermekorvosi praxisra vonatkozó listát közöljük, kissé adaptálva a magyar viszonyokra.

10 lépés a szoptatás-barát gyermekorvosi ellátáshoz

  1. Készítsen és vezessen be szoptatást népszerűsítő és támogató irányelveket a praxisában, amit ismertessen minden dolgozóval. Az irányelv egy példányát bocsássa rendelkezésére a partnereinek is (pl. egészségpénztár).
  2. Gondoskodjon róla, hogy minden dolgozó kapjon megfelelő képzést, ahol megszerezheti a szoptatás népszerűsítéséhez és támogatásához szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket.
  3. Tájékoztasson minden várandós asszonyt a szoptatás fontosságáról és gyakorlatáról. Biztosítson írott, kereskedelmi érdektől mentes tájékoztatót a szoptatásról. Ne adjon az anyáknak tápszermintákat, vagy tápszercégektől származó babatermékeket. Távolítsa el az anyatejet és szoptatást helyettesítő termékeket (tápszer, cumi, cumisüveg) gyártó és forgalmazó cégek plakátjait és szóróanyagait a rendelő tejes területéről. Javasolja a szülőknek, hogy – az apával együtt – vegyenek részt szülésre és szoptatásra felkészítő tanfolyamon. A helyi kórházban (amennyiben az nem bababarát) beszélje meg a személyzettel, hogy a szoptató anyáknak ne adjanak tápszercégek anyagait tartalmazó ajándékcsomagokat, hanem helyette olyan tájékoztatókat, amik a szoptatást támogatják.
  4. Segítse az anyákat a szopatás megkezdésében és folytatásában. Az újszülött vizsgálata során hívja fel az anya figyelmét azokra a részletekre, amik megmutatják, hogy a kisbaba felépítése és reflexei mennyire hatékonyan segítik a sikeres szopást.
  5. Ha betegség vagy koraszülöttség miatt az anya és az újszülött el vannak különítve egymástól, biztosítsa, hogy egy elektromos mellszívó az anya rendelkezésére álljon, hogy 24 óránként legalább nyolcszor fejjen; hogy a mellszívó használata ne okozzon sem bimbó fájdalmat, sem túltelődést vagy más emlő problémát. Lehetőségéhez mérten lobbizzon azért, hogy a szoptatási segédeszközök – közöttük a mellszívó bérlése vagy vásárlása – kapjon OEP támogatást.
  6. Kerülje a víz, cukros víz vagy tápszer adását a szoptatott újszülötteknek, hacsak nincs orvosi indikációja. Már szüléskor megfelelő mennyiségű anyatej áll rendelkezésre előtej (kolosztrum) formájában.
  7. Bátorítsa az anyákat, hogy a kórházban éjjel-nappal legyenek együtt az újszülöttjükkel. Ez védi a csecsemőt az újszülött osztályon élő kórokozóktól, lehetőséget biztosít a korlátozás nélküli kapcsolatra és táplálásra, és segíti az anyát, hogy megtanulja felismerni kisbabája szükségleteit és ritmusát. Az anyák nem alszanak jobban, ha éjszakára beadják a csecsemőt az újszülött osztályra.
  8. Javasolja az anyáknak, hogy igény szerint szoptassák a csecsemőjüket, legalább 8-12 alkalommal 24 óra alatt. Tanítsa meg nekik a korai éhségjeleket, hogy elkerülhessék az alultáplálást vagy a csecsemő túlzott éhségét, ami megnehezíti a mellre tételt.
  9. Kerülje a mesterséges cumik és nyugtató cumik használatát a szoptatott csecsemőknél. Ez csökkenti a cumizavar előfordulását.
  10. Legyen a rendelőben elérhető, a szoptatás támogatás gyakorlatában megfelelő ismeretekkel rendelkező védőnő, vagy szoptatási tanácsadó, akinek a feladatai közé tartozhat a várandósok felkészítése, a frissen szült anyák kórházi látogatása, telefonos tanácsadás stb. Tájékoztassa az anyákat a közösségben elérhető támogatási lehetőségekről, ami lehet szoptatást támogató anyacsoport, önkéntes szoptatási segítő, La Leche Liga szoptatási tanácsadó, IBCLC végzettséggel rendelkező szoptatási tanácsadó, vagy perinatális szaktanácsadó.

Az Academy of Breastfeeding Medicine protokollja még részletesebben tárgyalja, a szoptatásbarát praxis jellemzőit.

A megfogalmazások különbözhetnek, abban azonban teljes az egység, hogy ahhoz, hogy a területen dolgozó szakemberek – legyenek akár orvosok, védőnők, szülésznők, ápolónők vagy más szakma képviselői – hatékonyan támogassák a szoptatást, szükséges, hogy

  • tisztában legyenek a szoptatás jelentőségével az anya, a csecsemő és az egész társadalom szempontjából;
  • a szoptatást a csecsemők táplálásának és gondozásának biológiai normájaként értékeljék;
  • korszerű, bizonyítékokon alapuló elméleti tudással és gyakorlati készségekkel rendelkezzenek a humán laktáció és szoptatás támogatás területén, beleértve a gyógyszereknek, diagnosztikai eljárásoknak és orvosi kezeléseknek szoptatás alatti alkalmazhatóságát is;
  • tájékoztassák pácienseiket és azok családját a szoptatás fontosságáról és gyakorlati kivitelezéséről;
  • védjék a szoptató anyákat és családjukat az ártalmas tápszermarketinggel szemben azáltal, hogy betartják „Az anyatejet helyettesítő készítmények marketingjének nemzetközi kódexét”;
  • támogassák a szoptatást azáltal is, hogy
    • szívesen látják a szoptató anyákat a rendelőben;
    • nyugodt, kulturált helyet biztosítanak a szoptatáshoz a pácienseik, illetve szoptató munkatársaik számára;
    • tájékoztatást nyújtanak lakóhelyük közössége számára a szoptatás jelentőségéről, a szoptató anyák támogatásának fontosságáról és az összefüggő gyakorlati kérdésekről;
    • képviselik a szoptató anyák érdekeit azokon a fórumokon, ahol erre lehetőségük van (pl. szoptatást segítő eszközök társadalombiztosítási támogatása érdekében, nyilvános szoptatás jogi védelme érdekében, szoptató anyák munkahelyi támogatása érdekében stb.).